Sokezres magyar közösség él Ukrajna kárpátaljai térségében.
Ez a régió gyakran a Kijev és Budapest közötti diplomáciai botrányok epicentrumában találja magát.
Magyarország és Ukrajna már a teljes körű orosz invázió előtt is vitatkozott a magyarok nyelvi jogairól, valamint arról, hogy Budapest adja ki nekik útlevelét.
A háború kezdete óta elég egyértelmű Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikája az Ukrajnát megszálló Oroszországgal szemben – hangsúlyozta, Putyint nem tekinti háborús bűnösnek, a magyar kormány a többi uniós országgal együtt nem támogatta a szankciókat, nem volt hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának.
Magyarország több ízben kijelentette, hogy meg fogják akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását.
Nyelvi kérdés
Beregovo városától a magyar határig mindössze hét kilométer. Magyarország közelségét nehéz kihagyni.
Az utcákon két nyelven duplikálják a feliratokat: ukránul és magyarul. A kormány épületein magyar zászlók vannak.
A területi közigazgatás melletti téren Rákóczi Ferenc magyar hős emlékműve áll.
A Current Time TV csatorna újságírója egy helyi kávézóban találkozott egy baristával. Atilo a neve. 26 éves. nemzetiség szerint magyar.
Ukrajnában született és nőtt fel. 18 éves korától Londonban dolgozott. Aztán hazatért Beregovoba, és a háború alatt itt nyitotta meg saját kisvállalkozását.
Atilo születése óta beszél magyarul. Az iskolában is minden tantárgyat anyanyelvén tanult.
De aztán, amikor bekerültem a technikumba, a zene és a barátok segítségével megtanultam ukránul. Most folyékonyan beszéli.
Az orosz Gazprom növeli a gázszállítást Magyarországnak
„Ukránnak tartom magam, magyar ajkúnak, de ukránnak. De nem az én hibám, hogy magyar ajkú családba születtem, az anyanyelvem a magyar.
De őszintén szólva hasznosabb lenne számomra, ha a kezdetektől fogva, gyerekkoromtól kezdve tudnék beszélni ukránul” – mondja Atilo.
A magyar iskolák nyelvkérdése volt az első buktató a Kijev és Budapest kapcsolatában. 2017-ben a Verhovna Rada elfogadta az oktatási törvényt, amely szerint az ötödik osztály után az iskolákban ukrán nyelven kell tanítani a tantárgyakat. A magyar nyelv pedig egyszerűen tantárgyként tanulható. Budapest felháborodott. Ebben a kérdésben továbbra sincs kompromisszum. A törvény a tervek szerint jövőre lép életbe. Közben átmeneti időszak van. De Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris zsarolja Ukrajnát. Íme az egyik utolsó nyilatkozata.
«A magyar iskolákat ukránokká akarják alakítani, és ha ez nem megy, akkor bezárják őket. Nem támogatjuk Ukrajnát semmilyen kérdésben a nemzetközi porondon addig, amíg nem állítja vissza azokat a törvényeket, amelyek garantálják a magyarok jogait» — mondta Orbán.
Atilo nem követi Orbán Viktor kijelentéseit. Azt mondja, nem érdekli a szomszédos ország politikája. Amíg kávét készít, az ukrajnai háborúról is beszélgetünk vele. Atilónak egyértelmű álláspontja van ebben a kérdésben.
„Ha meg kell védenem Ukrajnát, akkor Ukrajna a hazám, úgy legyen” – mondja.
Pénzügyi támogatás és találkozás Putyinnal
Beregovotól a frontvonalig körülbelül másfél ezer kilométer. Ma Kárpátalja az egyik legbiztonságosabb ukrán régió. A teljes háború alatt egyetlen orosz rakétacsapás történt. De a város központjában látható a beregovei elesett ukrán katonák emlékműve. Nemrég, október 1-jén, Ukrajna védelmezőinek és védőinek napján nyitották meg.
Jelenleg mintegy 400 kárpátaljai magyar harcol az ukrán fegyveres erők keretein belül.
„Az első kárpátaljai veszteség magyar, beregszászi veszteség volt. Popovich Rolande volt az első, akit katonai tiszteletadással temettünk el” – mondta Babyak Zoltán beregszászi polgármester.
A magyar politikusok gyakran érkeznek Beregszászba. Budapest ugyanakkor a háború alatt sem titkolja baráti kapcsolatait Moszkvával. Orbán Viktor nemrég Kínában találkozott Vlagyimir Putyinnal, miközben a többi európai ország vezetői figyelmen kívül hagyják az orosz elnököt az ukrajnai invázió után. Orbán nemcsak kezet fogott Putyinnal, hanem „katonai hadműveletnek” is nevezte a háborút.
„Az, hogy Magyarország milyen politikát folytat, az a belső ügye. Kérem, tisztázza ezt a nagykövet úrral és a Külügyminisztériummal. Egyet tudok: minden hónapban, minden héten, minden évben Magyarország és a kormány segíti Kárpátalját és Ukrajna középső részét, beleértve az oktatást, az egészségügyet, az infrastruktúra-építést. De Oroszország érdektelen téma. Mert ő az ellenség. Az ellenség az ellenség» — mondja Babyak Zoltán.
Az Orbán-kormány ugyanis évek óta több tízmillió eurót fektet be Kárpátalján. Ez a nagyszabású program nemcsak a háború alatt működött, hanem azelőtt is. Minden olyan Magyarországgal határos országra vonatkozik, ahol magyar kisebbségek élnek.
Az Orbán-kormány ugyanis évek óta több tízmillió eurót fektet be Kárpátalján. Ez a nagyszabású program nemcsak a háború alatt működött, hanem azelőtt is. Minden olyan Magyarországgal határos országra vonatkozik, ahol magyar kisebbségek élnek.
«Nézd meg, hány épületet újítottak fel a magyarok – templomokat, óvodákat. Nemcsak a magyar régiót, hanem az ukránt is. Ezek ukrán falvak. Kárpátalja minden tájáról jön a segítség. Nyilván Putyin a hibás. Nem volt joga támadni egy idegen ország.És nincs joga idegeneket ölni.Ez világos,nem lehet itt mit mondani.Hány árva lesz Ukrajnában?Családok nélkül,apák nélkül?Én személy szerint a háború ellen vagyok és az ellen,aki elindítja a háború” – mondja Kósán János, kárpátaljai magyar.
Kárpátalján korábban mintegy 150 ezer magyar élt. Mára azonban különböző becslések szerint kevesebb mint százezer maradt belőlük Ukrajnában. A magyar nemzetiségűek a kárpátaljai régió összes lakosának kevesebb mint 10 százalékát teszik ki. A magyarok főként Beregovszkij és Vinogradovszkij határvidékén élnek.
magyar útlevelek
Zubanic László, a Magyarok Demokratikus Szövetsége Párt elnökének irodájában számos egyéb oklevél és kitüntetés mellett „Orbán Viktor hála” lóg keretben. László azt mondja, nagyon régen volt, még 2015-ben.
A teljes körű háború kitörése után Zubanic László szerint ő és sok más magyar etnikum tagadja azt a retorikát, amelyet a magyar kormány Ukrajna felé vezet. Például Orbán kijelentette, hogy Putyin nem háborús bűnös, Ukrajna pedig nem szuverén állam.
«Ott vannak. És tekintsenek minket Ukrajna állampolgárainak. Amit mondanak, azt Kijev szintjén döntsük el. De itt éljük az életünket körülbelül 1100 éve, itt nincsenek etnikai konfliktusok. Ukrajna Ezért Ukrajna állampolgáraiként kell viselkednünk, és részt kell vennünk az államban zajló folyamatokban” – mondja Zubanich.
2018-ban a nyelvkérdés mellett újabb botrány robbant ki Kijev és Budapest között. Azok a felvételek provokálták, amelyeken a beregszászi magyar konzulátuson magyar útlevelet adnak ki ukrán állampolgároknak, és hűséget esküdnek Magyarországra.
«Magyarországon ezt már nem gyakorolják. Most, ha valaki állampolgárságot kér, azt nem Ukrajna területén hajtják végre. Most oda kell mennie, és ott kérheti» — folytatja Zubanich László.
«Nem kell mindent Orbán prizmáján keresztül nézni»
Fejer Gábor, azon kárpátaljai magyarok egyike, aki nem Budapestre és Orbánra orientálódik. De az emberek gyakran hallanak általánosításokat erről a társadalomban.
«Például te ugyanolyan vagy, mint ő. Nem, ez abszolút nem igaz. A helyi magyaroknak ehhez semmi közük. Ukrajnában élünk. Ő pedig Magyarországon él, és ott elmondja, ami neki fontos. Mindig azt mondom, hogy nem Orbán Viktor a regényem hőse” – mondja Fehér Gábor kárpátaljai magyar.
Egész falvak vannak Kárpátalján, ahol csak magyarul beszélnek. Vannak, akik részben értenek ukránul vagy oroszul, de nehezen tudnak folyékonyan beszélni.
Újságírók jártak Velyka Dobryn faluban, 20 kilométerre Ungvár regionális központjától. Ez egy szinte teljes egészében magyar ajkú falu. Korábban mintegy hatezer magyar élt itt. Most körülbelül négyezer ember maradt a faluban. Sokan külföldre mentek. A helyiek azt mondják, hogy amikor megkezdődött az oroszok teljes körű inváziója Ukrajna ellen, több ezer menekültet fogadtak ide az ország keleti részéből. Aztán a falu visszatért korábbi életéhez.
Ivan a szomszédos Novaya Gaevka faluból származik. Ő maga ukrán, a felesége magyar. Sok ilyen vegyes család van Kárpátalján. Iván szerint a magyarok egy része a magyar hírek prizmáján keresztül érzékeli Ukrajnát és az itteni háborút.
«Nekik megvan a saját világnézetük, nekem meg az enyém. De megértjük, hogy ez nem érintheti a hétköznapi embereket. Kárpátalján mindenki tiszteli egymást. Nem kell mindent a miniszterelnökük prizmáján keresztül nézni. Ő politikus ott egy ideológus egy nagyobb Magyarországról álmodik, de nem mindenki támogatja ennyire” – jegyzi meg Ivan.
Dmitrij Tuzhanszkij, a Közép-európai Stratégiai Intézet igazgatója évek óta kutatja az ukrán-magyar kapcsolatokat. Elmondja, hogy egy teljes körű háború kitörése után az ukrajnai magyarok véleménye megoszlott néhány kérdésben.
„Idén volt például egy tanulmány „A kárpátaljai magyarok hozzáállása az Ukrajnába való fegyverküldéshez.” Vagyis, hogy Magyarország támogassa-e fegyverrel Ukrajnát. És kétharmaduk igen, harmada nem.
De abból a szempontból, hogy van egy olyan egyesületünk Ukrajnában, hogy a magyar közösség Budapest felé orientálódik, ez nem mindig van így” – mondja Tuzhansky.
2023 februárjában a Közép-Európai Stratégiai Intézet újabb szociológiai vizsgálatot végzett, amely szerint a megkérdezett ukránok 40 százaléka hisz Magyarország kárpátaljai területi igényeiben.
Ez a félelem pedig nemcsak a társadalomban van jelen, hanem a politikusok szintjén is. Dmitrij Tuzsanszkij, a közép-európai stratégia igazgatója szerint az ilyen érzelmek Ukrajnában pontosan Orbán Viktor oroszbarát retorikájának az eredménye.
És ennek jegyében kárpátaljai magyarok váltak kijelentéseinek túszaivá – hangsúlyozza a szakember. Bár maguk az ukrajnai magyarok körében nincsenek szeparatista érzelmek.
Ezt a Közép-európai Stratégiai Intézet kutatása is megerősíti.
„Látod, Orbán Viktor politikus. Számára a magyar közösség egy cinikus és pragmatikus politika része. Elvileg tudatosan vagy öntudatlanul túszul ejtette a magyar közösséget a politikájának.
Ez sajnos kényelmes neki. De az emberek, a népek és nemzetek közötti kapcsolatok szempontjából ez természetesen nagy felelőtlenség” – mondja Dmitrij Tuzhanszkij.
«Nem hülyeség, hogy azt mondják, Kárpátalját akarják. Nem akarják Kárpátalját. Kevés magyar maradt itt. Vannak, akik teljesen elmentek» — mondja János.
«Amikor olyan vádakat hallok, hogy itt valamiféle szeparatista érzelmek uralkodnak, mindenki itt várja a csapatokat, mikor lesz itt Magyarország. De ez általában nevetséges» — jegyzi meg Feer Gábor.
